Volando sobre Hungria

Rafael Alberti

Traducción al húngaro Yvonne Mester


 

Magyarország
Felett

 

Kisfiúként gondoltam rád

Andalúziából.

Gondolatban voltál velem.

Mit mondott a neved nekem, Magyarország?

Mit jelentettél te, nekem?

 

Volt egy szempár: zöld

szekéren röpítette a Napot

és eltakarta a világot.

 

Kislány voltál, Magyarország…

 

Lefelé az olajfáktól

láttalak vagy láttam őt,

mint belevész a semmibe,

a végtelen tengerekbe, le...

 

Magyarország!

Itt repülök most feletted,

mit jelent nekem a neved?

Alattam a barna róna,

szemem előtt ifjú rózsa,

harmatos és csupa élet…

Napod enyém, ég tevéled!

Én viszem már zöld szekéren,

szelek szárnyán belevészen a semmibe.

 

 

 

Foto: Eva Besnyo

Volando
sobre Hungria

 

Hungría

De muchacho, yo pensaba en ti, desde Andalucía.

También yo pensaba en ti.

¿Qué eras para mí tú, Hungría?

¿Qué eras para mí?

 

Dos ojos que se llevaban

el sol en un carro verde

y en sombra al mundo dejaban.

 

Era una niña de Hungría.

 

Bajar de los olivares

yo te vi, yo la veía

cómo sola se perdía

rodando al mar, a los mares.

 

Hungría.

Hoy que vuelo sobre ti,

dime ¿qué eres para mí?

 

Una llanura morena,

una rosa joven llena

de poderoso rocío,

de alto aliento.

¡Adiós! Tu sol ya es el mío.

Lo llevo en un carro verde

que se pierde

volando en alas del viento.

 

 

Ciclo Literario.