MEXIKA MAGYAR

Lorenzo León Diez
Traducción al húngaro de Susana Wald


 

He cruzado el Danubio de mí mismo
al otro lado está el Uno Primigenio.

De mis espaldas nacen alas

En la cumbre donde empezó nuestra historia
comprendo sin conocer el lenguaje

Al oler las esencias
que emanan del río
entiendo

Y estoy aquí
 bailando

Vean el estandarte
vean la serpiente
vean mis venas florecidas

Estoy clavado en la frente de Pest
diluido en los escalones de Buda
he llegado al sitio
donde se fundieron las espadas

¿Saben?
veo en las fachadas el miedo
de una muchacha violada varias veces

¿Saben?
siento que aquí el dolor cabalgó en acero

¿Saben?
oigo en las avenidas de Budapest
cantar lo mejor de nuestro principio
lo más sensible de nuestro espíritu

Desde el corazón del vicio y el sueño
Méxikó-Tenochtitlan
traigo un mensaje
Magyares:
somos todos testigos
de cómo las piedras
se consumen en nuestro corazón.

Diseño: Adrián León

Átmentem a magam Dunáján. A túloldalon van az Egyes Elsöszületett.

A hátamból szárnyak nönek
A csúcson hol a mi történetünk született
Felfogom anélkül hogy érteném a nyelvet
Megértem míg érzem a párlatokat
Melyek a folyóbol erednek
És itt vagyok táncolok

Nézzék az árbóccsúcson
Nézzék a kígyót
Nézzék hogy virágzanak ereim

A Pest homlokához szögelve
Feloldva a Buda lépcsöfokán
Elértem a helyre ahol a kardokat megöntötték

Tudják-e?
A homlokzatokon látom hogy fél
A lány akit többször megeröszakoltak
Tudják-e?
Hallom a Budapesti utakon
Hogy énekel a kezdetünk legjobb percében
A lelkünk legérzékenyebbje

A fogyatékosság velejéböl és az álomból
Mexikó-Tenocstilán
Hireit hozom
A magyarokhoz
Mi mind tanúk vagyunk
Érezzük hogyan sorvadnak el
A sziklák

A szíveinkben

 

 

Ciclo Literario.